...Házirend

A RADNÓTI MIKLÓS KÍSÉRLETI GIMNÁZIUM ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLA
HÁZIRENDJE

Az iskola házirendje állapítja meg a jogszabályban meghatározott tanulói jogok gyakorlásával és kötelességek teljesítésével, az iskolai tanulói munkarenddel, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjével, az iskola helyiségei és az iskolához tartozó területek használatával, valamint a tanulói jogviszonnyal összefüggő egyéb, jogszabályban meghatározott kérdéssel kapcsolatos szabályokat. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. többször módosított törvény, a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény, a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló a 30/2004. OM rendelettel módosított 11/1994. MKM rendelet és a tankönyvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. OM rendelet alapján a Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium és Általános Iskola nevelőtestülete a következő házirendet fogadja el:

I. A tanulói jogok gyakorlásának és kötelességek teljesítésének
általános szabályai

1) A házirend előírásait az iskola tanulóira szorgalmi időben és tanítási szünetben egyaránt alkalmazni kell, a beiratkozástól a tanulói jogviszony megszűnéséig.

2) A tanuló jogainak és kötelességeinek gyakorlásával kapcsolatban tájékoztatást kérhet az iskola vezetőitől, pedagógusaitól, tanulói ügyintézéssel kapcsolatos kérdésekben az iskolatitkártól.

3) A tanuló jogainak sérelme miatt panasszal fordulhat a Diákönkormányzathoz, az Iskolaszékhez, osztályfőnökéhez vagy az iskola igazgatójához, aki gondoskodik a panasz kivizsgálásáról, a sérelem orvoslásáról.

4) A tanuló kötelezettségeinek vétkes megszegése esetén a szaktanár, osztályfőnök vagy az iskola igazgatója vele szemben a házirendben meghatározott fegyelmező intézkedést alkalmazhat, súlyos kötelezettségszegés esetén fegyelmi eljárást kezdeményezhet, illetve indíthat.

5) A károkozó által az iskolának – bizonyíthatóan szándékosan vagy gondatlanságból – okozott bárminemű kárt meg kell térítenie. Az észlelt károkozást azonnal jelentenie kell a szaktanároknak.

6) A tanuló a diákönkormányzathoz fordulhat érdekképviseletért. Az érdekképviselet ellátásának szabályait az iskolai diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata határozza meg.

7) A tanuló családja anyagi helyzetétől függően, kérelemre ingyenes vagy kedvezményes étkezésben részesülhet, és egyéb, jogszabályban meghatározott kedvezményeket vehet igénybe, ezek igénybevételének módjáról az intézmény ifjúságvédelmi felelőse ad felvilágosítást.

II. Iskolai munkarend

1) A tanulóknak a mindenkori első tanítási órájuk előtt legalább 5 perccel már az iskolában kell tartózkodniuk.

2) A tanítási órák rendje:   

1. óra 7:30 -  8:15
2. óra 8:25 -  9:10
3. óra 9:20 - 10:05
4. óra 10:25 - 11:10
5. óra 11:20 - 12:05
6. óra 12:15 - 13:00
7. óra 13:10 - 13:55
8. óra 14:05 - 14:50

 A korán jövők számára reggel 7 órakor kinyithatók az osztálytermek a teremnyitási rendnek megfelelően.

A tanítási napot kezdő, ill. befejező órák összevontan is tarthatók, de időtartamuk akkor is 2x45 perc.

3) Az udvari kapuk nyitásának rendje:                                                

06:30 - 07:30                       
12:05 - 12:30                       
13:00 - 13:30                       
13:45 - 14:30                       
14:45 - 15:10

4) A tanórák közötti szünetek a felfrissülést szolgálják. A tanárok ezt a jogot kötelesek tiszteletben tartani. A diákok kulturált magatartása alapfeltétele annak, hogy tevékenységükben ne zavarjanak másokat. A folyosókat és a lépcsőket a közlekedés számára szabadon kell hagyni. Lépcsőn, földön, ablakpárkányon, radiátoron ülni tilos!

5) A tanóra eredményességét minden tanuló fegyelmezett aktivitással segítse! Az óra rendjét zavarókat a tanár figyelmezteti. Ismételt rendzavarás esetén a szaktanár szaktanári figyelmeztetést ad, melyet a haladási naplóba és az ellenőrzőbe is bevezet. Súlyosabb esetben az osztályfőnökhöz vagy az igazgatóhoz kíséri a tanulót az óra végén. 

6) Becsengetés után a tanulók helyükön ülve, csendben várják az órára érkező tanárt, akit az osztályba lépésekor felállással köszöntenek.

7) A fizikai, a kémiai, a biológiai laboratóriumban és előadóban, a földrajzi előadóban, valamint a szertárakban, az ének, a számítástechnika szaktanteremben a tanulók csak az órát tartó tanárral együtt tartózkodhatnak. Ezért az e termekben tartandó órák előtt a tanulók becsengetéskor a terem előtt, a folyosón sorban állva, csendben várják az órára érkező tanárt. Az egyéb csoportbontásos órák esetén is a tanulók az óraközi szünetekben keresik meg a terembeosztásban rögzítettek szerinti tantermet, de becsengetéskor már a teremben tartózkodva, csendben várják az órát tartó tanárt.

8) A testnevelés órák előtti, alatti és utáni teendőkre vonatkozóan mindenkor a testnevelő tanárok utasításai a mérvadók.

9) Kicsengetés után a tanár utasítására elhagyják az előadótermet, illetve a következő óra tantermében várják a becsengetést, ügyelve a tanterem tisztaságára.

10) A tanulókkal napi maximum 2 témazáró iratható, egy héttel előre bejelentve. Ez alól kivételt képeznek a sávban oktatott nyelvek. A sávban oktatott nyelvekre a mennyiségi korlátozás nem vonatkozik

11) Tanítási napon, az utolsó tanítási óra befejezéséig az intézmény területét a tanulók csak engedéllyel hagyhatják el. Az eltávozásra írásbeli engedélyt az osztályfőnök, az igazgató vagy az igazgatóhelyettest tudtával az iskolatitkár adhat, aki a távozás időpontját és okát a kilépési engedélyre rávezeti. A mulasztás igazolása csak a kilépési engedéllyel együtt érvényes.

12) A nevelőket a tanulók óraközi szünetekben úgy kereshetik fel, hogy kihívják őket a tanári szobából. Tanuló a tanári szobában nem tartózkodhat!

13) A tanulói ügyintézés a titkárságon történik a 3. óra utáni nagyszünetben, vagy az utolsó tanítási óra befejezése után, illetve az iskolatitkárral egyeztetett időpontban.

14) Az iskolaorvosi rendelés az iskola rendelőjének ajtaján kifüggesztett időpontokban van.

15) A tanulók nagyobb értékű ékszert az iskolában ne viseljenek, nagyobb pénzösszeget, egyéb, nagyobb értéket képviselő dolgot ne hozzanak az intézménybe, értékeiket ne hagyják őrizetlenül. Ezen eltűnt tárgyakért az iskola nem vállal felelősséget.

16) Hirdetések az iskolában csak a kijelölt parafatáblákon helyezhetők el. Hirdetéseket csak az igazgatóság engedélyével, bélyegzővel ellátva lehet kifüggeszteni.

III. Helyiségek, berendezési tárgyak, az iskolához tartozó területek használatának rendje

1) Kerékpárt, kismotort a tanulók az udvaron csak a kijelölt helyen és csak lezárva tarthatnak.

2) Az iskola tanulói az iskola könyvtárának, sportlétesítményeinek számítástechnika tantermeinek használatához kapcsolódó jogaikat az első tanév megkezdésétől tanulói jogviszonyuk megszűnéséig gyakorolhatják. Az iskolai könyvtár működési rendjét az iskola szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. A nyitva tartás és a kölcsönzés rendje és ideje a könyvtárban ki van függesztve.

3) A számítástechnika termek tanórán kívüli használatának szabályait az iskola számítógép hálózatának használati szabályzata tartalmazza.

4) A tanulók a könyvtár folyóirat olvasójában saját költségükre fénymásolhatnak a könyvtár nyitvatartási idejében.

5) A menzán a tanulók csak menzajegy leadása ellenében ebédelhetnek 11: 45-tól 15:00 óráig. A tanulók táskájukat és kabátjukat a menza előterében erre kijelölt helyre kötelesek tenni. Kötelesek továbbá a tálalópult előtt a második ablakig sorba állni, amennyiben többen vannak, az előtérben kell várakozniuk addig, amíg a tálalópult előtti sor csökken.

IV. A tanórai, tanórán kívüli foglalkozások és az óraközi szünetek rendje

1) Ha az iskola rendezvényt, megemlékezést, ünnepséget tart, a munkarendváltozásról az osztályfőnök előre tájékoztatja a tanulókat.

2) A tanulónak pontosan kell megjelennie a tanítási órákon. Aki becsengetés után érkezik a foglalkozás helyszínére, annak a késést, aki nem jelenik meg a tanórán, annak a tanóráról való távolmaradást a Házirend tanulói mulasztás fejezetében foglaltak szerint igazolnia kell.

3) Az óraközi szünetet a tanulók a folyosókon, a büfé előterében, illetve jó idő esetén az udvaron tölthetik el.

4) Amennyiben a tanulóknak órarend szerinti lyukasórájuk van, azt a könyvtár folyóirat olvasójában, vagy a földszinti pihenőkben tölthetik el.

5) A tanítás befejezése után a tanulók az iskolában csak szervezett, pedagógus által vezetett, illetve felügyelt foglalkozáson vehetnek részt. Az iskola éves munkatervében nem szereplő osztályrendezvényeket, tanórán kívüli foglalkozásokat csak az igazgató előzetes engedélyével lehet tartani.

6) A tanórán kívüli foglalkozások rendje eltérő rendelkezés hiányában a következő:

- tanulószoba, szakkör, tehetséggondozás, korrepetálás, érettségi előkészítő, énekkar, sportkör, tömegsport a résztvevőkkel egyeztetett időpontban, az intézmény nyitva tartási idején belül bármikor szervezhető, ha a foglalkozás tanítási órával nem ütközik; és annak helyét és idejét az iskolai teremórarendbe az igazgatóságon bejegyeztették

-egyéb osztálykeretben szervezett foglalkozás, iskolai rendezvény előre egyeztetett időpontban legkésőbb 2100 óráig tartható, ettől egyedi esetekben, igazgatói engedéllyel lehet eltérni.

V. Védő, óvó előírások

1.) Minden tanuló kötelessége, hogy:

-   óvja saját és társai testi épségét, egészségét,

-   elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket,- haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt,

-   ha megsérült, - amennyiben ezt állapota lehetővé teszi – haladéktalanul jelentse.

2) Az intézmény területén és az iskolai rendezvényeken minden tanulónak be kell tartania a tűzvédelmi és munkavédelmi előírásokat.

3) Az iskolában, iskolai rendezvényen, osztálykirándulásokon tilos a dohányzás, a szeszesital és egyéb kábító hatású szerek fogyasztása. 

4) Az iskola kapuján belül kerékpározni, motorozni tilos. A tanulók gépkocsival az iskola udvarán nem parkolhatnak.

5) Az iskolában és iskolai rendezvényen tilos minden olyan tevékenység, amely másokat veszélyeztet.

VI. A tanulók jogai és kötelességei

1. A tanulók jogai:

a) Joga és kötelessége az iskola szellemiségét képviselni, magatartásával képességeinek kibontakoztatásával annak jó hírét öregbíteni.

b) Joga van megtudni a szaktanártól és az osztályfőnöktől tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését; joga van a kijavított és leosztályozott dolgozatát megtekinteni, és az értékelés szempontjait megismerni.

c) Választhat a választható tantárgyak, foglalkozások közül.

d) Részt vehet a diákkörök, művészeti körök, a sportkör, szakosztályok munkájában, foglalkozásain.

e) Tagja lehet iskolán kívüli szervezeteknek.

f) Választó és választható lehet a diákképviseletbe.

g) A diákönkormányzathoz, az iskolaszékhez fordulhat érdekképviseletért.

h) Joga van 11. osztálytól kezdve emelt szintű érettségi vizsgára felkészítő órára jelentkezni.

i) Joga van megyei, területi és országos tanulmányi versenyeken a szaktanár egyetértő javaslatával részt venni.

j) A tanulónak joga van panasszal élni az osztályfőnöknél, ill. az igazgatóságnál, ha úgy érzi, hogy jogainak gyakorlásában akadályozzák.

k) A tanuló az országos versenyek I. fordulójában a verseny napját, a II. fordulóban 3 tanítási napot fordíthat felkészülésre, a döntőbe jutott tanulók részére az igazgató engedélyezhet 5 tanítási nap felkészülési időt. A felkészülés munkarendjét a tanulónak a szaktanárral egyeztetnie kell. Egyéb versenyeknél igazgatói utasítás szerint kaphatnak a tanulók tanítási időben felkészülési időt.

l) A tanuló az előrehozott érettségi vizsgára jelentkező tanulók csak a vizsga napjára kapnak az iskolalátogatás alól felmentést.

m) Joga van az iskola által meghirdetett tanulószobai, szakköri, sportköri foglalkozásokra jelentkezni, és azokon részt venni. Ezen foglalkozások minden tanév szeptember 15. után kezdődnek, amennyiben a csoportok a tanulói létszáma és az iskola órakerete ezt lehetővé teszi.

 2. A tanulók kötelességei:

a)      Pontosan kell megjelennie, és részt kell vennie a kötelező, valamint az általa választott választható foglalkozásokon. Késésnek minősül minden olyan eset, amikor a tanuló a becsengetés után érkezik az órára.

b)      Eleget kell tennie - rendszeres munkával, szorgalommal és fegyelmezett magatartással képességeinek megfelelően - tanulmányi kötelezettségének.

c)      Meg kell tartania a tanulmányi rendet, az iskola szabályzatainak (pl. házirend) rendelkezéseit.

d)      Tiszteletet és megbecsülést tanúsítson nevelői, tanárai és diáktársai iránt. Tanárait és diáktársait a napszaknak megfelelő köszöntéssel üdvözölje.

e)      Meg kell őriznie, illetőleg az előírásoknak megfelelően kell kezelnie, használnia a rábízott, vagy az oktatás során használt eszközöket.

f)        A kölcsönzés határidejének lejártakor vissza kell szolgáltatnia az iskola tulajdonát képező kikölcsönzött tárgyakat, könyveket.

g)      Álljon az iskola rendelkezésére a különböző szerepléseken, versenyeken, az azokra történő felkészítő foglalkozásokon.

h)      Minden iskolai és iskolán kívüli tevékenységét úgy kell végeznie, mindenhol és mindenkor úgy kell viselkednie, hogy ezzel az iskola jó hírnevét védje, erősítse, növelje.

i)        Az ellenőrző könyvet kötelesek a tanulók mindennap maguknál tartani, a kapott osztályzatokat beírni és azokat az egyéb tanári bejegyzésekkel együtt a szülőkkel aláíratni.

j)        Az iskolai tűzriadó tervét - osztályfőnöke ismertetése alapján - ismerje meg, és szükség esetén tanári irányítással ennek megfelelően cselekedjen!

k)      Kötelessége hetenkénti váltással két-két tanulónak a hetesi feladatokat ellátnia, amelyek a következők:

-   ha a terem zárva van, a portáról - a saját nevére - elhozott kulccsal nyitják a termet, ellenőrzik történt-e rongálás, ha igen haladéktalanul jelzik az órát tartó szaktanárnak, majd visszaviszik a portára a kulcsot.

-   az óraközi szünetekben szellőztessék a tantermeket, letisztítják a táblát.

-   gondoskodnak arról, hogy a tanórára mindig legyen elegendő kréta.

-   a tanítási órára érkező szaktanároknak jelentik a hiányzókat.

-   ha a szaktanár a becsengetésről számított 10 percig nem érkezik meg az órára, azt jelentik az igazgatóhelyettesi irodában.

-   az utolsó óra előtt a hetes a portáról - a saját nevére - elhozott kulccsal zárja a termet, miután bezárja az ablakokat és leoltotta a villanyt, az órát tartó tanár felügyelete mellett leadja a kulcsot a portán.

-   ha az osztály más terembe megy órára, távozáskor a teremben lekapcsolja a világítást, és becsukja az ablakot.

l)        A tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel egész tanévben kötelező annak a tanulónak, akinek a jelentkezését elfogadták.

VII. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolása

1)             Ha a tanuló a tanítási óráról távol marad, mulasztását az osztályfőnökénél – az osztályfőnök távolléte esetén az igazgatónál vagy az igazgatóhelyettesnél – kell a Házirendben foglaltak szerint igazolnia. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni a következő esetekben:

a)      ha a tanuló a távolmaradásra előzetesen engedélyt kapott, ha beteg volt és ezt az orvos igazolta és a szülő aláírta, ha hatósági intézkedés miatt maradt távol, illetve ha előre nem látható események (időjárási, közlekedési) akadályoztatták.

b)     hiányozni az osztályfőnök engedélyével illetve a szülő előzetes kérelme alapján kapott engedéllyel lehet. Ily módon egy tanévben legfeljebb három-három nap igazolható.

c)     A három napnál hosszabb családi indokú vagy sportcélú távolmaradásra az igazgató adhat engedélyt az osztályfőnök megkérdezése és támogatása alapján.

2)             Az igazolást az osztályfőnöknek legkésőbb a hiányzás utolsó napját követő osztályfőnöki órán kell bemutatni. Ha a tanuló az igazolás bemutatására rendelkezésre álló időn belül ismételten mulaszt, és emiatt az igazolás bemutatására nincsen lehetősége, akkor az előző igazolás bemutatását az érkezés napján kell megtennie. Ennek elmaradása esetén a hiányzás igazolatlannak minősül.

3)             Orvosi igazolás vagy hivatalos igazolás hiányában a szülő utólag akkor kérheti, hogy a tanuló távolmaradását az intézmény tekintse igazoltnak, ha a távolmaradás váratlan, előre nem látható okból történt. A kérelmet – megfelelő indoklással – az intézmény igazgatójának lehet írásban benyújtani, a tanuló hiányzásának első napjától számított 5 tanítási napon belül.

4)             A mulasztás igazolásának elbírálásakor az iskola – indoklással ellátott, a jogorvoslati joggal kapcsolatos tájékoztatást is tartalmazó – határozatba foglalja, ha a tanuló mulasztását igazolatlannak tekinti. A mulasztás a következő esetekben igazolatlan:

a)     ha az igazolás bemutatására meghatározott határidő lejárt;

b)     ha a tanuló által bemutatott igazolás nem felel meg a házirendben meghatározott feltételeknek, ezért azt az osztályfőnök kezdeményezésére az intézmény nem fogadja el;

c)     ha a távolmaradás utólagos igazolására irányuló szülői kérelmet az intézmény elutasítja.

5)             A tanköteles tanuló első igazolatlan mulasztásakor az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni, illetve ha a nem tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása a 10 órát eléri.

6)             A tanár az órára késve érkezőket beengedi, a naplóba a késés tényét bejegyzi. A késést az osztályfőnöknél igazolni kell! A késését a távolmaradás igazolására meghatározott módon, az ott meghatározott határidők betartásával kell igazolni.

7)             Ha a tanuló a tanítási óráról késik, a késések idejét össze kell adni. Az így összegzett idő alapján megállapított 45 perc késés igazolt vagy igazolatlan tanórának minősül.

-  1 igazolatlan óra osztályfőnöki figyelmeztetés;

-  3 igazolatlan óra osztályfőnöki intés;

-  5 igazolatlan óra osztályfőnöki megrovás;

-  7 igazolatlan óra igazgatói intés;

-  további igazolatlan óra (29 óráig) egyéni elbírálás szerinti fegyelmi következményekkel jár.

8)             Az a tanuló, akinek igazolt és igazolatlan mulasztása a 250 órát meghaladja, vagy egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, a tanév végén nem osztályozható. A nevelőtestület indokolt esetben, az osztályfőnök és a szaktanár javaslata alapján engedélyezheti, hogy a tanuló osztályozó vizsgát tegyen. A nevelőtestület hozzájárulásának feltétele, hogy a harminc százalékos hiányzás utáni tanítási órákon is a tanuló aktívan működjön közre.

9)             200 óra hiányzás után, valamint egy tárgyból tíz százalékos hiányzásnál az osztályfőnök levélben értesíti a szülőt.

10)         Annak a nem tanköteles tanulónak, akinek az igazolatlan mulasztása a 30 órát túlhaladja, a tanulói jogviszonya megszűnik.

11)         Ha a tanköteles tanuló 10 óránál többet mulaszt igazolatlanul, erről az igazgatóságon keresztül az osztályfőnök értesíti a tanuló szülőjét és a lakhelye szerinti illetékes jegyzőt.

12)         Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét.

VIII. A tantárgyválasztással és annak módosításával, a tanórán kívüli foglalkozásokra való jelentkezéssel összefüggő eljárási kérdések

1)             A tanuló minden év április 30-ig kérheti felvételét az iskola pedagógiai programjában és helyi tantervében meghatározott emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítésre, szinten tartó idegen nyelvi foglalkozásokra. A kérelmet írásban kell benyújtani, amelyet a tanuló szülőjének is alá kell írnia. A jelentkező és a szülő a kérelemmel egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy tudomásul veszi a foglalkozásra való felvétel jogkövetkezményeit.

2)             Ha a tanuló kérelme az emelt szintű képzésre nem teljesíthető, a csoportba sorolásáról az intézmény a szülővel, a tanulóval történő egyeztetés után dönt

3)             A tanuló minden év május 20-ig írásban jelentheti be, ha a következő tanévben nem kíván részt venni a választható tanórai foglalkozáson. A bejelentést a szülőnek is alá kell írnia.

4)             A párhuzamos osztályba, csoportba történő átvétel iránti kérelem esetén a választható foglalkozásokra való felvétel szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy párhuzamos csoportba vagy osztályba történő átvétel a tanév megkezdése után csak különös méltánylást érdemlő esetben engedélyezhető.

IX. Tankönyvkedvezmények, tankönyvtámogatás rendje

1)             A tartósan beteg, sajátos nevelési igényű, három- vagy többgyermekes családban élő, egyedülálló szülő által nevelt, a nagykorúként saját jogán családi pótlékra jogosult továbbá a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő tanulók ingyenes tankönyvellátását az intézmény biztosítja.

2)             Az ingyenes tankönyvellátás keretében kapott tankönyveket iskolaváltoztatás esetén a tanulónak le kell adnia az iskolai könyvtárnak:

a)     ha tanulói jogviszonya iskolaváltással megszűnik, a jogviszony megszűnésekor,

b)   ha ingyenes tankönyvellátásra való jogosultsága megszűnik, a jogosultság megszűnését követő 15 napon belül.

3)             A következő tanévre vonatkozó ingyenes tankönyvellátást az előző tanévben, 7-8 és 9–11. évfolyamos tanulók esetén november 15-ig, a 9. évfolyamra felvett tanulók esetén a beiratkozással egyidejűleg, legkésőbb június 30-ig kell igényelni. Ezt követően az iskola csak akkor fogad el igénylést, ha a tanuló igényjogosultsága az igénybejelentésre meghatározott időpont után keletkezett, beleértve ebbe az iskolaváltást is.

4)             Az iskola könyvtárfejlesztésre, ezen belül tartós tankönyvek és oktatási segédanyagok vásárlására fordít minden normatív jogcímen kapott tankönyvtámogatást, amit nem használ fel az ingyenes tankönyvellátás biztosítására. Az így beszerzett tankönyveket az intézmény minden tanulója a szokásos kölcsönzési idővel kölcsönözheti az iskola könyvtárából. A nevelőtestület tankönyvtámogatás rendjét ettől eltérően is meghatározhatja, ebben az esetben december 15-éig hozhatja meg az adott tanévre vonatkozó döntését, amiről az intézmény a szülőket írásban értesíti.

X. A tanulók véleménynyilvánításának, rendszeres tájékoztatásának rendje és formája

1)                 A tanulók érdekeinek képviselete érdekében az iskolában diákönkormányzat - Iskolai Diákbizottság - működik, amelyet a tanulók maguk választanak, és amelynek működését diákmozgalmat segítő tanár segíti.

2)                 A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzat alapján működik, amelyet a tanulóifjúság fogad el.

3)                 A diákönkormányzatnak egyetértési és véleményezési joga van a tanulóifjúság nagyobb közösségét érintő döntések meghozatalánál.

4)                 A tanulóközösségek döntési jogkört gyakorolnak – a nevelőtestület véleményének meghallgatásával – saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. (Gyermekjogi Egyezmény 15. cikk. 2.)

5)                 A diákönkormányzat – a nevelőtestület véleményének kikérésével – dönt saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolai diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint a tájékoztatási rendszer (iskolaújság, iskolarádió, stb.) szerkesztősége tanulói vezetőjének, munkatársainak megbízásáról. (Gyermekjogi Egyezmény 15. cikk. 3.)

6)                 A DÖK joga van rendezvényein az iskola technikai eszközeit és helységeit tanári felügyelettel felhasználni.

7)                 A tanulóifjúság nagyobb közösségének minősülnek az osztályközösségek és az ezekből kialakult, náluk nagyobb csoportok, közösségek.

8)                 Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, illetőleg amelyekben a diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol, a diákönkormányzat képviselőjét a nevelőtestület értekezletére meg kell hívni.

9)                 Az iskolában évente egy alkalommal diákközgyűlést kell szervezni a diákönkormányzat működésének és a tanulói jogok érvényesülésének áttekintése céljából.

10)             A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi.

11)             A diákközgyűlés küldöttközgyűlésként is megszervezhető.

12)             A diákközgyűlésen a diákönkormányzat vezetője és az iskola igazgatója beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulók az iskola életét érintő ügyekben kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat, illetve az iskola vezetéséhez.

XI. Magatartási szabályok, elvárások

1)      Ha a tanuló tanítási órára való felkészülése figyelembe vehető, vagy elfogadható akadályba ütközött, akkor azt az óra elején a tanteremben jelentenie kell az órát tartó tanárnak.

2)      A tanórákhoz szükséges felszereléseken kívül más tárgyakat csak tanári engedéllyel és saját felelősségükre hozhatnak a tanulók az iskolába, amennyiben az veszélytelen és a tanórát nem zavarja.

3)      Az óraközi szünetekben a tanulók a tantermekben elhelyezett televíziós készülékeket nem használhatják.

4)      A teremből való távozáskor a padokat üresen és tisztán kell hagyni.

5)      Az egyes órákról felmentett tanulók az igazgatóság által kijelölt helyen tartózkodhatnak. A testnevelés alól felmentett tanulóknak a testnevelésórán kell tartózkodniuk.

6)      Az iskola munkahely; a diákok megjelenése ennek megfelelő legyen, tiszta, rendes, a divat szélsőségeit, a feltűnést kerülő! A szélsőséges, extravagáns, hiányos ruházat viselése nem megengedett, a piercing és a túlzott ékszerhasználat viselése tilos.

7)      Tanévnyitó és tanévzáró ünnepélyeken, szalagavató ünnepélyen, ballagáson, szóbeli és írásbeli érettségi vizsgán és minden egyéb olyan rendezvényen, ahol a nevelőtestület ezt előírja, a lányoknak fehér blúzban, sötét aljban, a fiúknak sötét nadrágban (nem farmerben), fehér ingben, nyakkendőben (lehetőleg öltönyben) kell megjelenniük.

8)      A gimnázium tanulóinak felmenő rendszerben az iskola jelvényét ábrázoló sálban, illetve nyakkendőben kell megjelenni az ünnepségeken.

9)      Tanulóink az iskola tantermeit tanítási idő után csak igazgatói engedéllyel és tanári felügyelettel vehetik igénybe.

10)  A mobiltelefont a tanítási órán ki kell kapcsolni! A szabály be nem tartása szaktanári figyelmeztetést von maga után.

11)  Órán rágógumizni tilos!

XII. A tanulók jutalmazásának elvei és formái

1)      A tanulók kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkájuk elismeréseként, valamint négyéves kiemelkedő teljesítményükért a tanév végén könyvjutalomban részesülnek.

2)      Az egyes tantárgyakban elért kiemelkedő eredményéért félévkor és év végén tantárgyi dicséretben részesülhetnek a tanulók, amelyet a bizonyítványba, illetve félévkor az ellenőrző könyvbe az osztályfőnök bejegyez.

3)      Az a tanuló, aki minden tantárgyban kiemelkedő eredményt ért el (minden osztályzata jeles), példás magatartású és szorgalmú, félévkor, illetve év végén tantestületi (általános) dicséretben részesülhet, amelyet a bizonyítványba, illetve félévkor az ellenőrző könyvbe az osztályfőnök bejegyez. Amennyiben a készségtárgyak valamelyikéből osztályzata jelesnél gyengébb, a dicséret egyéni elbírálás alapján adható.

4)      Tanév közben, illetve a nyári szünetben végzett kiemelkedő kulturális, sport és egyéb, az iskola hírnevét öregbítő tevékenységért, valamint az egyes szaktárgyakban mutatott kiemelkedő évközi eredményekért (kiselőadás, kutatómunka, tantárgyi verseny, stb.) a tanuló szaktanári, vagy osztályfőnöki, vagy igazgatói dicséretben részesülhet.

5)      Az osztályfőnökök javaslatára a Radnóti Oktatási Alapítvány által létrehozott Radnóti Díjban a Kuratórium döntése alapján minden tanévben három tanuló részesül.

6)      Minden tanévben az osztályfőnök javaslatára a Bánkúti Alapítvány díját a Kuratórium döntése alapján egy 11. osztályos fiú tanuló kaphatja.

7)      Minden tanévben pályázhatnak az iskola tanulói a Visy Alapítvány díjára. A díjat a Kuratórium döntése alapján egy tanuló kaphatja meg. 

XIII. A fegyelmező intézkedések és büntetések formái, alkalmazásának elvei

1)             Ha a tanuló a jogszabályban, az intézmény pedagógiai programjában, házirendjében vagy szervezeti és működési szabályzatában meghatározott kötelességét vétkesen megszegi, vele szemben a kötelességszegés súlyosságától függően fegyelmi büntetés alkalmazható.

2)             A fegyelmi büntetések alkalmazásának célja az iskolaközösség védelme és az intézmény pedagógiai programjának megvalósítása érdekében a tanulók vétkes kötelezettségszegéseinek megelőzése.

3)             A fegyelmi büntetéseket a fokozatosság és az arányosság elve alapján, a megelőzés pedagógiai eszközeként kell alkalmazni.

4)             A fegyelmi büntetések formáit és a fegyelmi eljárás szabályait a 30/2004. (X.28) OM rendelettel módosított, nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet szabályozza. A tanuló fegyelmi ügyében a nevelőtestület dönt.

5)             A tanulóval szemben alkalmazható fegyelmi büntetések a következők:

a)        szaktanári figyelmeztetés;

b)        osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, megrovás;

c)        igazgatói figyelmeztetés, intés, megrovás;

d)        Igazgatói szigorú megrovás;

e)        áthelyezés másik iskolába.

6)          Szaktanári figyelmeztetést a foglalkozást tartó pedagógus akkor alkalmazhat, ha

a)     a tanuló szándékosan zavarja a foglalkozás rendjét, akadályozza a nevelő-oktató munkát, de a szaktanári figyelmeztetés elegendő a pedagógiai cél eléréséhez, vagy

b)     a tanuló a szaktanár által előírt felszerelést a tanórára méltányolható ok nélkül nem hozza magával, vagy a tanórán nem használja.

7)             Osztályfőnöki figyelmeztetés akkor alkalmazható, ha

a)     a tanuló vétkes kötelességszegése az iskolaközösséget vagy az intézmény pedagógiai programjának megvalósítását nagyobb mértékben sérti, vagy veszélyezteti, de az osztályfőnöki figyelmeztetés elegendő a pedagógiai cél eléréséhez, vagy

b)     a tanuló kisebb – szaktanári figyelmeztetésre okot adó – kötelességszegése a tanév folyamán többször megismétlődik, és emiatt más fegyelmi büntetés alkalmazására még nem került sor.

c)     már az első alkalommal osztályfőnöki figyelmeztetést kell alkalmazni, ha a tanuló 1 órát igazolatlanul mulaszt.

8)             Osztályfőnöki intés akkor alkalmazható, ha

a)     a tanuló nagyobb – osztályfőnöki figyelmeztetésre okot adó – kötelességszegése a tanév folyamán megismétlődik, vagy

b)     a tanuló kisebb kötelességszegése a tanév folyamán többször megismétlődik az után, hogy ugyanennek a kötelességének ismétlődő megszegése miatt osztályfőnöki figyelmeztetést kapott, vagy

c)     a tanulónak három igazolatlan órája van.

9)             Osztályfőnöki megrovás akkor alkalmazható, ha

a)     a tanuló nagyobb kötelességszegése a tanév folyamán többször megismétlődik, vagy

b)     a tanuló kisebb kötelességszegése a tanév folyamán újra megismétlődik az után, hogy ugyanennek a kötelességének ismétlődő megszegése miatt osztályfőnöki intést kapott, vagy

c)     a tanulónak öt igazolatlan órája van.

10)         Igazgatói figyelmeztetés akkor alkalmazható, ha

a)     osztályfőnöki fegyelmező intézkedés alkalmazásától eredmény már nem várható, de a kötelességszegés súlyossága fegyelmi eljárás megindítását nem indokolja,

b)     a tanuló kötelességszegése a tanév folyamán újra megismétlődik az után, hogy ugyanennek a kötelességének ismétlődő megszegése miatt osztályfőnöki megrovást kapott.

11)         Igazgatói intés akkor alkalmazható, ha

a)     fennállnak az igazgatói figyelmeztetés alkalmazásának feltételei, de a tanév folyamán a tanuló más kötelességszegése miatt már kapott igazgatói figyelmeztetést,

b)     a tanuló kötelességszegése a tanév folyamán újra megismétlődik, miután emiatt igazgatói figyelmeztetést kapott, vagy

c)     a tanulónak hét igazolatlan órája van.

12)    Igazgatói megrovás akkor alkalmazható, ha

a) fennállnak az igazgatói intés alkalmazásának feltételei, de a tanév folyamán a tanuló más kötelességszegése miatt már kapott igazgatói intést,

b) a tanuló kötelességszegése a tanév folyamán újra megismétlődik, miután emiatt igazgatói intést kapott.

13) Igazgatói szigorú megrovás alkalmazható akkor, ha

a) a tanuló kötelességszegése a tanév folyamán újra megismétlődik, miután emiatt igazgatói intést kapott, vagy

b) már az első alkalommal igazgatói figyelmeztetést vagy súlyosabb fegyelmező intézkedést kell alkalmazni, ha a tanuló az iskolában vagy iskolai rendezvényen szándékosan kárt okoz.

14) Az alkalmazott fegyelmi büntetéseket be kell írni a tanuló ellenőrzőjébe és az osztálynapló megjegyzés rovatába. A tanulónak az ellenőrzőt a szülővel 8 napon belül alá kell íratnia, ellenkező esetben az iskola a fegyelmező intézkedés alkalmazásáról a szülőt levélben értesíti.

15) Az eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, a kizárás az iskolából fegyelmi büntetések esetén a 30/2004. (X.28) OM rendelettel módosított 11/1994. (VI.8.) MKM rendeletet kell alkalmazni.

XIV. A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések

1) Étkezni csak az étkezési térítési díj megfizetését követően lehet.

2) Amennyiben a szülő, vagy a tanuló az Intézményben kihirdetett befizetési napon nem fizeti be az étkezési térítési díjat, az étkezési adag megrendelését az Intézmény a befizetési időszak kezdetétől mindaddig szünetelteti, amíg az étkezési időszak hátralevő étkezési napjaira számított térítési díj befizetésre nem kerül. Utólagos befizetésre az Intézmény Vezetője által előre megjelölt pótbefizetési napon van lehetőség. Ennek elmulasztása esetén az adott befizetési időszakban a gyermek (tanuló) étkezési ellátásra nem jogosult.

3) Az Intézmény az igény alapján megállapított térítési díjat tárgyhóra vonatkozóan a tárgyhót megelőző hó 20-25-e között, az Intézmény Vezetője által megállapított nap(ok)on szedi be.

Az Iskolaszék, a Diákönkormányzat és a Szülői Munkaközösség a jogszabályokban meghatározott kérdésekben a házirend elfogadásakor egyetértését adta.

  
Hatálybalépés

Ez a Házirend az intézmény fenntartójának jóváhagyásával válik érvényessé, ezzel egyidejűleg az intézmény 2004. december 13-án elfogadott Házirendje hatályát veszti.

Szeged, 2006. április 24.

      
Gál Béla
igazgató